Visszatekintés (1890
– 2010):
A szombathelyi turizmusról az 1800-as évek óta beszélhetünk.
A több mint egy évszázad alatt többször is felmerült, hogy a Szent Mártonhoz
kötődő emlékeknek a város idegenforgalmában szerepe lehet.
1890 – A Budapesti Látogatók Lapja különszámaként megjelenik
az első olyan kiadvány, amely
Szombathelyt turisztikai szempontból mutatja be – (A szöveg magyar,
francia és német nyelvű – A füzet képeket és illusztrációkat is tartalmaz. A
szerzők között ott találjuk Éhen Gyulát és Wälder Alajost is. A kiadvány fölhívja a figyelmet arra, hogy Szombathely
Szent Márton
szülővárosa.
1913 – Szent Márton ereklyéjét Tours-ból Szombathelyre
hozzák. Az esemény több tízezren vesznek részt.
1933 – Megjelenik Thirring Gusztáv Szombathely és
környékének részletes kalauza c. könyve. A kalauz röviden bemutatja a Szent
Márton templomot is, megemlítve, hogy Szent
Márton Szombathely szülötte.
1934 – Megalakul a szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal.
Vezetője Swierkiewicz (Szepesházi) Róbert. Az iroda (illetve Szepesházi) által
kiadott Szombathely – Savaria ismertetője 1947-ig négy kiadásban (változatban)
jelenik meg. Mindegyik kiadás hangsúlyozza, hogy Szombathelyre azért is érdemes
ellátogatni, mert itt született Szent Márton. A kalauz hirdetést is közöl, ami
így szól: „LÁTOGASSON EL SZOMBATHELYRE, SZENT MÁRTON VÁROSÁBA!”
1934 és 1942 között a város Idegenforgalmi Bizottsága
ülésein több alkalommal is foglalkozik a Szent Márton és a turizmus
kérdéseivel. 1937-ben az egyik városi közgyűlésen Horváth György képviselő
felszólítja Ujváry Ede polgármestert, hogy „hasson
oda, hogy Szombathely zarándokváros, a Szent Márton templom zarándokközpont
lehessen”.
1938 – 1942 - A
városi Idegenforgalmi Hivatal programcsomagokat állít össze, azon látogatók
részére, akik Szent Márton után érdeklődnek. Külön programot ajánlanak a
diákoknak.
1939 - Turistaszálló
(diákszálló) nyílik a Kisfaludy utcában.
1947 - A
városismertető kalauzban Szendi László székesegyházi plébános ír
Szombathelyről, mint Szent Márton születési helyéről.
1961 – 1962 - A helyi
sajtóban több alkalommal is éles támadás azok ellen, akik túl nagy hangsúlyt
fektetnek a város keresztény múltjára, illetve a szombathelyi püspökség 1777-es
megalakítását várostörténetileg fontos eseménynek tekintik. Kivonják a
forgalomból (gyakorlatilag betiltják) Kádár Zoltán – Géfin Gyula
– Horváth Tibor Antal a „Magyar műemlékek” sorozatban
1961-ben megjelent Szombathelyről szóló könyvét.
1982 - A Tájak – Korok – Múzeumok kiskönyvtára sorozatban
megjeleni Szilágyi
István Szent Márton templomot bemutató füzete. 1986-ban
megjelenik a második kiadás is. A TKM „füzetek” első sorban turistáknak szólnak.
1995 – Várost bemutató prospektus jelenik meg, amelyben
Szombathely, mint „Szent Márton városa”
szerepel.
1997 – Az egyik városi kiadványban a következő mondat olvasható: „A legújabb kutatások
kiderítették, hogy Szent Márton Szombathelyen született.” (A mondat jól jelzi Márton és a város
„ellentmondásos” viszonyát.)
2000 – Szombathelyen megjelenik Lőrincz Zoltán Szent
Márton, Savaria szülötte című könyve
2005 – Idegenforgalmi kiadvány jelenik meg „Szent Márton
útjai” címmel. 2010-ig még további 7 kiadvány a Szent Márton utat bemutató
füzet jelent meg.
2006 – Létrejön a Szent Márton Látogatóközpont
2006 – 2009 – Kijelölésre kerülnek Szent Márton Út
magyarországi főútvonalai
2007 – Megszűnik a Savaria Tourist (a 1934-ben megalakított
városi Idegenforgalmi Hivatal utódja)
Szombathely „Szent Mártonos” turisztikai kínálata:
-
a HELYSZÍN – a
Szent Márton kápolna (a hely, ahol a legenda szerint Márton szülőháza állt.
-
a Székesegyház – ahol Márton Tours-ból hazahozott
ereklyéi találhatók
-
a volt Papi Szeminárium Kontuly kápolnája, ahol Márton
élettörténete egyetlen képen szemléltethető
-
Szent Márton Látogatóközpont – Márton kultuszát
bemutató tárlattal
Mind a négy kínálati elem a látogatók számára nehezen
hozzáférhető. Ha valaki Szombathelyre érkezik, egyiket sem tudja külön
utánajárás (szervezés) nélkül felkeresni. Jelentős azoknak a száma, akik emiatt
rossz szájízzel távoznak.
-
programok (a Szent Márton napi nagyvásáron kívül kevés
az olyan program, amely nagyobb számú turistát vonz)
-
kiállítások
-
az 1-es pontban nem szereplő más Szent Márton
ábrázolások a városban
-
gasztronómia (Szent Mártonhoz köthető ételeket csak a
Szent Márton héten kapni)
-
Szent Márton korának történeti emlékei a városban
(Savaria Múzeum, Szent Quirinus emlékhelyek, stb.)
-
vallási programok
Turisztikai szempontból ez a kínálat csekély. Szent
Mártonhoz kapcsolódó ételeket pl. csak a novemberben kapni.
3. Szent Márton Európai Kulturális Útvonal
Hogyan lehetne
továbblépni?
A bevezetőből kiderül, hogy Szombathelyt már több, mint 120
éve foglalkoztatja az a gondolat, hogy Márton segítségével a város turizmusát
is fejleszteni lehet. A vendégforgalom növekedésével is számoló próbálkozások
eddig mérsékelt sikerrel jártak.
Az alaphelyzet tulajdonképpen nagyon leegyszerűsíthető:
A vendégforgalomban érdekelt vállalkozások azt szeretnék,
hogy a zarándokok és turisták minél nagyobb számban jöjjenek, Szombathelyen szálljanak
meg, itt étkezzenek, itt vegyenek igénybe szolgáltatásokat. Egyenlő
feltételeket szeretnének, olyant,
ahol kedvező és a még kedvezőbb
kínálatok versengenek egymással.
A város számára nemcsak a vendégéjszakák után befizetett
idegenforgalmi adó fontos, hanem az is, hogy a turisták jelenléte szellemi és
kulturális pezsgéssel járjon együtt.
Ahhoz, hogy az egyház (vagy inkább egyházak) számára miért
fontos a turizmus, elegendő XVI. Benedek pápának 2012-ben a Lelkipásztorkodás
és Turizmus Világkonferenciához intézet üzenetéből idéznünk: „három szempontra hívja fel a figyelmet: a pasztoráció segítse elő az
etikus és felelős turizmus kultúráját, soha ne feledkezzen meg a „szépség
útjáról”, mivel a vallási-kulturális örökségek az Isten felé vezető utat jelentik,
illetve segítse a keresztények emberi és spirituális fejlődését. Az új
evangelizáció, amely minden keresztény feladata, azt igényli, hogy a turizmus
által felkínált számos alkalmat is használjuk fel Krisztus megismertetésére. Ő
az, aki végső választ ad korunk emberének kérdéseire”
A konkrét feladatok:
„Akadálymentesítés” – a Szent Mártonhoz kapcsolódó
helyszíneket és látnivalókat könnyen hozzáférhetővé kellene tenni. Bár
javarészt egyházi helyszínekről van szó, véleményem szerint ez mégsem az egyház,
hanem inkább az önkormányzat, illetve az önkormányzat turisztikai szervezetének
felelőssége és feladata.
Jelentősen növelni kell és vonzóbbá kell tenni a Szent
Márton kultuszhoz kapcsolódó turisztikai kínálatot. (Ebben a kínálatban fontos
szerepe kell, hogy legyen a gasztronómiának és a kulturális rendezvényeknek
is.)
Olyan információs háttér kialakítása, amely segíti a
vendéget az eligazodásban.
Akinek a fent leírtakkal kapcsolatban észrevétele vagy
véleménye van, szívesen közzéteszem ezen a blogon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése