A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Elpusztult Szent Márton templomok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Elpusztult Szent Márton templomok. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. február 5., hétfő

Adatok Lőrinte régi Szent Márton templomáról


Lőrinte Szent Márton templomát 1429-ben említi oklevél. A település a XIX. században már csupán egy uradalmi major, de közigazgatásilag egészen 1898-ig önálló falunak számított. Területét akkor Kolontárhoz csatolták. A régi templom pusztulásáról nincs adat, de birtokos Bezerédy család 1826-ban  új templomot (kápolnát) építtet, amelynek Szűz Mária lett  a védőszentje. Ez az épület nem sokáig állt, 1877-ben már le is bontották. Nincs semmilyen adat, utalás arra vonatkozóan, hogy a régi templom is itt, e helyen állt volna. A templom helyét máshol kell keresnünk.

Az 1858-as kataszteri térkép szerint a falu határát keletre, Csékút felé a Feketeér jelentette. A térképen, a patak keleti oldalán (tehát már Csékút területén) egymáshoz közel háromszor is szerepel "Puszta szent egyházi" felirat. A "Pusztaszentegyházat" Pesty Frigyes is említi a földrajzi név gyűjteményében. Azt írja róla, hogy "Romban van". Tehát ezek szerint az 1860-as években  még látszottak az itt állt régi templom maradványai. 
Az I. katonai felmérés (1780 körül) a pusztaszentegyház területén egy épületet mutat. Ez esetleg a régi templom is lehet. 
A régi templomhely csak pár száz méternyire van Lőrinttétől, de több kilométerre Csékút falutól. Lőrinte Szent Mártonnak szentelt régi temploa
A templom pontos helyét a térképen nem lehet azonosítani. A szóba jöhető területen, egyetlen épületre utaló szerepel. Nem kizárható, hogy a templom akkor még látszó alapfalait jelölték meg.


Lőrinte és Csékút az 1857 - 58-as kataszteri térképen


Lőrinte és környéke a II. katonai felmérés térképén.
1. - Az 1826-ban épített, Szűz Mária tiszteletére szentelt templom
2. A Szent Márton templom maradványainak feltételezett helye


Az egykori templom (?) az I. katonai felmérés térképén

2018. január 9., kedd

Szent Márton emlékezete Agyagosszergényben

Agyagos és Fertőszergény 1927-ben egyesült. Agyagos középkori Szent Márton templomáról több híradás is szól. Az ősi templom valószínűleg a XVI. században pusztult el, ma már a helye is bizonytalan. Ennek ellenére Márton tisztelete a községben ma is él. A jelenlegi templom Szent László tiszteletére épült. Egyik üvegablaka a köpenyét megosztó Szent Márton ábrázolja. Az ablakot Palka József üvegművész készítette 1947-ben.
Nemrég pedig a falu egyik kis utcája kapta meg Szent Márton nevét.. Ez az utca azon a környéken van, ahol a régi templom helyét sejtik.


Palka József 1947-ben készített üvegablaka az agyagosszergényi templomban



2018. január 2., kedd

Szent Márton-oszlop Illmicen

llmic Szent Márton templomát 1299-ben említi először oklevél. A templomot a következő században már elhagyottként írták le. 1438-ban újjáépítették, de a XVII. századra az a templom is tönkre ment. Az új templom felépítésére (amelynek patrónusa már nem szent Márton, hanem Szent Bertalan lett) már nem a régi helyen került sor. 
A képoszlop a régi Szent Márton templomhoz vezető út mellett áll. Az oszlopot a felirat szerint a XVII. század végén vagy a XVIII. század elején állították. Az idők folyamán többször átalakították. Az utolsó, 1992-es megújítás alkalmával újraszentelték, s akkor helyezték el az oszlopon a ma is látható reliefet. A dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amikor Márton megosztja köpenyét a koldussal.




További képek és adatok az oszlopról a Köztérképen

2017. május 8., hétfő

A Szent Márton templom utcája Körmenden

Körmenden jelenleg nincs Szent Márton templom, sőt - ha minden igaz - a város egyik templomában sem találkozunk a szent ábrázolásával. Ennek ellenére Márton tisztelete Körmenden igen régi eredetű. Az első adat 1372-ből származik, amikor Nagy Lajos király - eleget téve a körmendi polgárok kérésének-  megengedte, hogy a város Márton napján évente vásárt tartson. A forrás ugyan nem szól róla, de feltételezhetjük, hogy a településen ebben az időben Szent Mártonnak szentelt templom is állt. A Szent Márton templomról az első tényleges adatot egy körmendi kereskedő 1434 - 35-ös végrendeletében maradt ránk. Ebből megtudjuk, hogy a városnak ebben az időben három egyházas helye volt, a Szent Erzsébet templom, a Szűz Mária kolostor és a Szent Márton templom. 1513 körül keletkezett az az oklevél, amely Lőrinc papot, mint a Szent Márton templom "Halottak oltárának" igazgatóját említi. Itt szerepel egy igen fontos adat is, ami segít a templom helyének meghatározásában. Az épület a városfalakon kívül állt.Több közvetlen adat nincs, a templom valamikor az 1500-as években elpusztult.
Emlékét a Szent Márton utca őrizte meg, amely a nyugati városfal mentén húzódott. Eredetileg a Rábától indult és a mai Bástya utcáig vezetett. A régi Szent Márton utca északi és déli részét később beépítették, de a középső része ma is megvan. Ez a mai Kölcsey utca észak - déli irányú szakasza.
Ezen a szinkronizált térképen az 1857-es állapotot vethetjük össze a jelenlegivel:  Szent Márton utca (1857 - Kölcsey u. (2017)

Fennmaradt egy olyan 1771-es térkép, amire berajzolták a korábbi városfalakat. A Szent Márton utca nyomvonala itt is egyértelműen azonosítható. A templom feltehetőleg az utca északi részén állt, nem messze a Bástya utcai torkolattól.
A templom Siklósi Gyula régész szerint is itt, illetve ehhez közeli helyen lehetett.

Szent Márton, mint utcanév először az 1600-as évek elején tűnik fel és egészen 1930-ig él. Tehát a városnak több mint háromszáz éven át Mártonról elnevezett utcája volt.



Ezen az 1771-ben készült térképen még láthatóak a városfalak. A Szent Márton templom valahol a nyíllal jelölt hely környékén lehetett.


A "Szent Márton utca" Körmend 1857-es kataszteri térképén

2015. december 15., kedd

Elpusztult Szent Márton templomok, amelyek emléke földrajzi névként él tovább

A III. katonai felmérés 1872 és 1884 között készült. A térképet böngészve több olyan földrajzi névvel találkozunk, amely elpusztult Szent Márton templomok helyét jelöli. 


Pusztaszentmárton  Almamellék határában (Baranya megye)


Szentmártoni-major, Szentmártoni-patak Csödétől (Zala megye) nyugatra



Márton-hegy, Szentmártoni-major, Szentmártoni-patak Kiskutastól (Zala megye) délre


Felsőszentmárton-puszta, Alsószentmárton-puszta, Martinca Tamási (Tolna megye) közelében



Szentmártoni-hegy Vásárosbéctől (Baranya megye) délre





2014. január 20., hétfő

Vásárosbéc, Kis-hegy - egy Árpád-kori "Szent Márton központ" Somogyban?

A pannonhalmi apátságnak a XI – XVI. században Somogyban jelentős birtokai voltak Az egyik birtoktest, amely a korabeli összeírásokban többször „Alma” néven szerepel,  a mai Almamellék, Vásárosbéc, Boldogasszonyfa, Somogyapáti környékével azonosítható.
Erdélyi László: A pannonhalmi főapátság történetével foglalkozó munkája szerint a somogyi birtokot Szent István adományozott a bencéseknek.

„A benczések között pedig, alapítása és működése szerint, legelső volt a pannonhegyi vagy pannonhalmi Szent Márton-apátság. Az ó-keresztény és a honfoglaláskori nemzeti hagyomány jelölte ki az első monostor helyét, védőszentjét, s a megkeresztelt Géza fővajda, a hozzá menekült és megkedvelt cseh benczésnek, Radlának a tanácsára azokat a benczéseket hívta meg a szenthegyi monostor fölépítésére, a kiket csak három éve vitt Szent Adalbert prágai püspök, már maga is benczés, Rómából, a Prága melletti Brevnovban rögtönzött famonostorba, de a kik ott, püspökük üldöztetése miatt, szintén szorúlt helyzetbe jutottak. Ezek a jórészt olasz benczések, valami tizenketten, Anasztáz apátjuk vezetése alatt megjelentek Gézánál és támogatásával 996-ban megkezdték a szenthegyi monostor építését. Nem telt bele egy év, Géza fővajda meghalt, s a majdnem gyerek, alig 22 éves István ellen, Koppány somogyi ispán vezérlete alatt föllázadtak mindazok, kik gyűlölték a véreskezű Gézát s az István bajor feleségével beköltözött, nagy birtokokhoz és befolyáshoz jutott német lovagokat, a kereszténységgel együtt. Erősen ostromolták Veszprémet. Az ifjú fejedelem aggódott, hogy a németek és keresztények ellen irányuló belső háborúhoz még a cseh, lengyel, besenyő és bolgár szomszédok támadása is járulhat. Nem nagy hadával Esztergomból valószínűleg Győr felé vette útját s a győr-veszprémi római hadúton, a Szenthegy alatt, Anasztáz apát szerzeteseivel István elé járult, hogy neki tisztelegjen s lelke hányódásai között az ifjú fejedelmet megvigasztalja. Igérte, hogy buzgón fog esedezni szerzeteseivel Szent Márton pártfogásáért; tanácsolta, hogy helyezze magát a szent püspök oltalma alá, ki maga is katona volt, és vitesse serege előtt Szent Márton zászlaját, melyet talán az apát nyújtott át és szerzeteseivel készíttetett. István nemcsak hajlott a tanácsra, hanem ünnepélyes fogadást tett, hogy ha Isten Szent Márton érdemeiért diadalra segíti, a somogyi ispánság népeiből, birtokaiból és jövedelmeiből a tizedik részt örök időkre Szent Márton monostorának adja. A fogadalom tanúi voltak Pázmán és Hunt, a fejedelem német testőrei, továbbá Orczi és egy ekkortájt ideérkezett térítő érsek Domonkos, kinek még nem volt egyházmegyéje. István serege Veczelin vezérlete alatt diadalmaskodott Veszprémnél, s a somogyi Koppány teste négy felé hasítva, Veszprém, Győr, Esztergom és Erdély kapuira kerűlt, elrettentő például (997). István buzgón és bőkezűen teljesítette fogadalmát és az egész zsákmányt Szent Mártonnak adta, fölépítette bazilikáját és a somogyiakat mind alá akarta vetni a monostornak, de azután, nehogy ama nép elszéledjen, azt rendelte, hogy tizedeiket mindenből Szent Márton apátjának adják. Akkor nem volt még más apátság vagy püspökség az országban”

A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend történetében további adatokat is találunk somogyi birtokokra vonatkozóan. (Erről rövid tartalmi kivonat az interneten is elérhető: http://t3.osb.hu/static/leveltar/prt00.htm )

Az 1496-ban említett Belchyzentmartont (Béciszentmárton) az újabb kori források általában  Szilvásszentmártonnal azonosítják, Véleményem szerint Béciszentmárton nem  a már a XIV. században is létező Szilvásszentmártonnal azonos, hanem Vásárosbéccel.
  
A török időkben a terület kikerült az apátság hatásköréből. A megmaradt magyar lakosság A XVI. század közepétől a protestáns (református) hitet választotta.

A Szent Márton apátság emléke  később már csak a  földrajzi nevekben él(t) tovább. Vásárosbéc földrajzi névgyűjteményéből tudjuk, hogy a falutól délre fekvő Kis-hegy neve az 1755 és1814 közötti anyakönyvi bejegyzésekben  „Sz Mártony” néven szerepel és előfordul a „Béczi Sz Martony” elnevezés is. A hegyet 1845-ben is  „Szemmártoni högy”-ként szerepel. Két évtizeddel később Pesty Frigyes földrajzi név gyűjteményének adatközlője megemlíti, hogy a hegyen „hajdan város vagy falu lévén, romok is láthatók”.

Feltételezésem szerint az apátság somogyi birtokainak egyik központja talán már a XI. század elejétől Béc, illetve Béciszentmárton volt.  A birtokközpont, a Szent Márton templomával együtt a török időkben pusztulhatott el, de romjai még a XIX. század második felében is láthatóak voltak.
Talán akad majd kutató, aki a részleteket is felderíti.

Vásárosbéc a történeti Somogy megyéhez tartozott, 1950-ben csatolták Baranyához.



2011. május 25., szerda

Elpusztult középkori Szent Márton templomok a Nyugat-Dunántúlon

Csicskeszentmárton – valószínűleg Zalaszentgrót környékén (említése: 1357, 1362)

Csöpinc /Kerkafő (ma Čepinci - Szlovénia) A templomot átépítették, de alapjai ma is megvannak. Jelenlegi titulusa Sarlós Boldogasszony. Az épület és környéke jelenleg Markóc/Marokrét (hivatalos nevén: Markovci) közigazgatási területéhez tartozik.

Felsőrajk – (említése1367-ban)

Fonyód

Hegyhátszentmárton – a falunak jelenleg is Szent Márton temploma van. A XIX. században lebontott régi templom templom nem a mai helyén, hanem a település északi részén lévő temetőben állt.

Kebeleszentmárton (ma Kobilje - Szlovénia)

Keszthely – 1816-ban lebontották 

Kiskutas – Szent Márton-puszta (Kutasszentmárton)

Lőrinte – ma Lőrinte-puszta – Kolontárhoz tartozik (említése1429-ben)

Mezőcsokonya

Nemesszalók

Sárvár

Szilsárkány – (említése1588-ban)

Varsány – Duka és Jánosháza között

Zalaszentmárton (említése 1225-ben). A mai templom 1860-ban épült.