Szent Patrik, Szent Márton ír rokona

Hevenesi Gábor "Régi magyar szentség" című, először 1692-ben megjelent munkájában

55 magyar szent életét ismerteti. A könyvhöz csatolt függelékben még további 213-at olyan szentet sorol fel, akik "kötődnek" Magyarországhoz..
A névsorban olyan ír szentek is szerepelnek, aki a függelék szerint Szent Márton rokonai voltak.
2009-ben kelt blogbejegyzésemben  - Szent Márton ír rokonai - még úgy gondoltam, mindez véletlen, Hevenesi valamit félreértett, rosszul értelmezett.
Ma már tudom, az "ír rokonságot" nem Hevenesi találta ki.
Jocelinus Glasgow püspöke (Jocelin of Glasgow) az 1100-as évek végén több forrásmunkát felhasználva állította össze az írek nemzeti szentjének, Szent Patriknak az életrajzát. A "Vita Patricii" szerint Patrik édesapját Calphurniusnak hívták, édesanyja, Chonchessa pedig Szent Márton nővérének lánya (azaz Szent Márton unokahúga) volt. Conchessa a legenda szerint Galliából származott. Hevenesi csupán annyit módosított a fél évezreddel korábbi adatokon, hogy az ő származási helyét Pannóniába helyezte át.
A rokonságot a Szent Patrik legendáját ismertető más szerzők is megemlítik. A rokonsági fok alkalmanként eltérő, van akinél Chonnchessa nem unokahúga, hanem nőtestvére Mártonnak.
A Vas megyei származású Hevenesi Gábor a Szent Patrik életrajzok közül  bizonyára többet is ismerhetett és olvashatott.
Szent Márton és Szent Patrik (és a többi ír szent) a valóságban aligha voltak rokonok. Voltak időszakok, amikor tiszteletük szorosabban összekapcsolódott. Ezt jelzi például a IX. században keletkezett Armagh-i Kódex (Codex Ardmacanus) is. Az óír nyelvű szövegeket is tartalmazó kéziratban a szentek közül csupán kettőnek, Patriknak és Mártonnak a legendája szerepel.
Szent Patrik (Szent Patriciusz) tiszteletével elvétve a Nyugat-Dunántúlon is találkozhatunk. Néhány helyen, mint az állattartók és a pásztorok védőszentjét tartották számon. Kultusza nálunk valószínűleg csak a barokk korig vezethető vissza.

Szent Márton ír rokonai

1988-ban újra megjelent Hevenesi Gábor Régi Magyar Szentség (Ungaricae Sanctitatis Indicia) című, eredetileg 1692-ben, majd 1737-ben Nagyszombatban kiadott munkája. A metszetekkel ellátott mű 55 magyar szent rövid életrajzát tartalmazza. A könyv végén található függelékben 213 további „magyar vonatkozású” szentet sorol fel. Az adatgyűjtő és rendszerező Hevenesi valószínűleg figyelem felkeltés céljából állította össze a névsort. Úgymond – ezek azok a szentek, akiknek történetét még kutatni kell, a rájuk vonatkozó adatokat pedig pontosítani szükséges.
A névsorban három Szent Márton is szerepel:
- Szent Márton Tours püspöke (halálának időpontjaként 402. november 11-ét adja meg.)
- ifjabb Szent Márton pannóniai hitvalló, galiciai püspök, Született Savariaban, meghalt március 22-én
- Szent Márton Braga érseke, meghalt március 20-án.
A két utóbbi Szent Márton nyilvánvalóan egy és ugyanaz a személy – Bragai Szent Márton. (Bragai Szent Márton működésének helyszíne volt az Ibéria-félszigeten lévő Galicia vidéke is.) Braga Szent Márton születési helyeként más források is Pannóniát adják meg. Hevenesinél a szülőhely viszont kifejezetten Savaria.
Még különösebb, hogy a függelékben Szent Márton egész „rokonsága” megtalálható.
„Szent Márton nővérének fia” Nagy Szent Patrik Írország védőszentje, de rokon a kisebbik Szent Patrik is, aki savariai Szent Márton nővérének unokája.
„Szent Márton nővérének lányaként” jelöli meg a csupán Írországban ismert Szent Darerca-t. A többi rokon is mind - mind  Márton „nővérének” leszármazottja.
Így:
- Szent Lumanus püspök (Szent Patrik unokaöccse)
- Szent Lupitha szűz, Szent Márton nővérének leánya (tehát Szent Patrik és Szent Darerca testvére)
- Szent Mel püspök, Szent Darerca fia
- Szent Melatius püspök, Szent Darerca fia, Szent Mel testvére
- Szent Riocus apát és püspök, Szent Márton nővérének unokája
- Szent Tigripa, Szent Márton nővérének lánya
Tehát Hevenesi elképzelése szerint a régi ír szentek egész sora állt rokonságban a „magyar” Szent Mártonnal.
Vajon honnan származnak Hevenesi adatai? Valamilyen régi forrás rossz értelmezéséről van szó, esetleg az írek iránti rokonszenv sajátos megnyilvánulásáról? A Szent Márton és Szent Patrik életére vonatkozó adatok nem támasztják alá a tényleges rokoni kapcsolatot.