2018. június 13., szerda

Szent Márton rózsafái - Csermely Gyula novellája

Mártont festmények, szobrok sokasága örökíti meg.  Az alkotók között világhírű művészeket is találunk, Dürert, El Greco-t, Monet-t és másokat. Ezzel ellentétben a szent alakjával, nevével csak elvétve találkozunk a szépirodalomban.
E ritka művek egyike  Csermely Gyula Szent Márton rózsafái című novellája. Csermely nem tartozik a közismert alkotók közé. 1869-ben Dunaszerdahelyen született, eredeti neve Bruck Gyula volt. A gimnáziumot Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte. Miután ügyvédi vizsgát tett, előbb Szécsényben, majd 1901 és 1912 között Erdélyben, Óradnán dolgozott. Az Óradnán töltött évei alatt vált sikeres íróvá. Egy idő után az ügyvédi praxissal is felhagyott, az írásaiból és műfordításaiból élt. Könyvei budapesti, brassói és nagyváradi kiadóknál jelentek meg. 1939-ben hunyt el.
A Szent Márton rózsafái című novellája a Pesti Hírlap regénytára 1923. évi 19. számaként jelent meg.
A történet helyszíne egy elképzelt erdélyi (mezőségi) település, Nemesgyér, ahol Borostyán és a Szitai család áll haragban egymással. A gyerekeik, Dani és Katolna, illetve Andris és Rozálka  viszont kölcsönösen egymást szeretik, de régóta folyó pereskedés miatt mégsem lehetnek egymásé. Az ügyet egy kicsit bonyolultabbá teszi az is, hogy az egyik család "kálomista", a másik pedig katolikus.

A cselekmény Szent Márton napján kezdődik. A község fiatalsága a bálban vigad, a mi hőseink viszont csak szomorkodnak. A lányok végül keresztanyjuk tanácsára fogadalmat tesznek, hogy szerencsésen leküzdhessék azt, ami útjukban áll. A református Rozálka elhatározza, hogy rózsafát ültet Márton tiszteletére. "... ahány szentet ösmerek, annak mind nyárára esik a napja. Szent György, Szent Péter, Szent Máté; ezeknek a szentképe a katholikus templomban minden nyáron virágokkal ékes. Csak Szent Márton képe alatt nem láttam virágokat."
Katolna csatlakozik fogadalomhoz, annyi különbséggel, hogy amíg Rozálka rózsái fehérek, az övé pirosak lesznek.

A két apa azzal a feltétellel egyezik bele a házasságba, ha a rózsafák Illés napja (július 20.) táján egymással helyet cserélnek. ("... emberkéz ilyenkor már nem ültetheti át a rózsafát, hiszen két nap alatt elpusztulna")

Rozálka, Katolna keresztanyjuk társaságában a rózsafák beszerzése érdekében Gyulafehérvárra és Debrecenbe utaznak. Az utóbbi városban személyesen is találkoznak a református püspökkel, akitől tanácsot kapnak arra vonatkozóan, hogyan kell a rózsákat "okosan" elültetni, hogy a csoda tényleg megtörténhessen.

A történetnek több mellékszála is van. A "konkolyhintő és békebontó" Daru Péter és Kajla Tódor az uzsorás pórul járnak. A per megszűntével az "Ódarnán lakó" ügyvéd is elesik egy kisebb összegtől. (Itt egy mondat erejéig maga a szerzői is megjelenik. Ódarna nyilvánvalóan azonos Óradnával, azzal a kisvárossal, ahol Csermely ügyvédként dolgozott.)

"Szent Márton rózsafái szépen meggyökereztek és Péter és Pál napjára, már az első rózsák illatoztak Szent Márton képe alatt. Egy csodaszép fehér és egy gyönyörű piros. És illatos lett a templom és az illattal együtt Katolna imádsága is szállt fölfelé az égnek és bizonyára kedves fogadtatásra talált Szent Mártonnál, jóllehet kálomista származásúak voltak a rózsafák."  

Szent Illés napján a korábban haragban lévő két család háza előtt a fehér és a piros rózsa tényleg helyet cserélt.

"Megfoghatatlan! Gondosan megvizsgálták a két rózsafát, de az átültetésnek nyoma sem látszott. A föld a rózsák töve körül száraz volt és sértetlenek voltak még a fűszálak is, amik a rózsafák lába körül sarjadoztak. Íme mégis megtörtént a csoda. 
Szitai Mátyás nem engedte, hogy sokáig törjék rajta a fejüket, hogy mi ennek a csodának a nyitja. Ő az ellopott vederre, meg a lábakelt vékára gondolt ...."

A fiatalok boldogságának ezután már semmi nem állt az útjában.

"évről évre dúsabban termik meg virágaikat Szent Márton rózsafái, s amit a kesergő lányok elkezdtek, folytatják a boldog, fiatal asszonyok.
Minden nyáron mindig frissen szakított harmatos rózsák ékeskednek Szent Márton képe alatt ...



A novellához az illusztrációt Biczó András (1888 - 1957) grafikus készítette.




2018. április 2., hétfő

Szent Márton madarai

A címet olvasva valószínűleg mindenki a libára gondol. A legendákban és a néphagyományban Mártonhoz több madár is kapcsolódik. Az alábbi összeállítás nem tekinthető teljesnek.

Holló


 A hollót Európa több pontján mint Márton madarát emlegették.
Bod Péter 1757-ben megjelent Szent Heortokrátes avagy a' keresztyének között elő-forduló innepeknek és a rendes kalendáriómban fel-jegyeztetett szenteknek rövid historiájok c. művében olvashatjuk az alábbiakat:

"Az Hollót némely nemzetek Sz Márton' Madarának mondották, azért mivel akkor kezd láttatni, a' tél el-közelítvén, addig hideg erdőben lakik."

Petersberg (Németország) templomának XII. századi freskóján a holló a köpenymegosztást ábrázoló képen a koldus vállánál jelenik meg.


Lúd

A legenda szerint Márton a püspökválasztása előtt szerénységből egy ólban bújt el, de a libák gágogásukkal elárulták rejtekhelyét.

E témának bőséges irodalma van. 

Lásd pl.
Tóth Endre: Szent Márton lúdja (Vasi Szemle 2007/6)

Liba a balatonudvari Szent Márton templom oltárképén:


Búvármadár

A legenda nem sokkal halála előtt Márton elment Candes-ba,  hogy békét teremtsen civakodó szerzetestársai között. 

"Márton előre tudta halálának idejét, s ezt a frátereknek is megmondta. Ez idő tájt fölkereste Candes parókiáját, hogy egy viszálykodást elsimítson. Útközben egy folyón búvármadarakat pillantott meg: halakra leselkedtek, s néhányat el is ragadtak. „Ez az ördögök módszere – mondta –, azokra leselkednek, akik nem vigyáznak magukra. Elragadják a vigyázatlant, felfalják, amit elragadtak, de nem laknak vele jól,” Megparancsolta hát a madaraknak, hogy hagyják el a vizet és menjenek lakatlan vidékre. Azok tüstént seregbe verődtek, és a hegyekbe, erdőkbe menekültek."

Az Északi búvár a Loire környékén is előfordul (Fotó: www.oiseaux-europe.com )




Halkapó ("szardíniai kolibri", Halcyon)

Arról, hogy ennek a madárnak köze van Szent Mártonhoz, egy német szerző 1831-ben Lipcsében megjelent beszámolójában olvashatunk viszonylag részletesen. A mű címe:  Der teutsche Sergeant unter den Sarden (A német őrmester a szárdok között)  A magát megnevezni nem kívánó szerző 1811 és 1817 között hat évet töltött Szardínia szigetén. A könyvben részletes leírást találunk a sziget élővilágáról is. Szent Márton madarának (szárd nyelven: Puzzone de santu Martinu) a helybeliek a "szardíniai kolibrit" nevezik. Ez a madár  6 - 7 coll nagyságú. Testének közepe és a farkának alsó része világoskék, A feje, a nyakának alsó része és a szárnyai kékes alapon akvamarin színűek. A a nyakának felső fele és a testének alsó része bíbor színűek. A lábai pirosak, a csőre és a karmai feketék. A helybeliek szerint le tudja vezetni a villámokat.

A halkapóknak számos fajuk és alfajuk van. Szakember tudná megmondani, hogy a leírtak pontosan melyik fajt jelölik.


Rétihéja 

Franciaországban és Angliában a rétihéját nevezik Szent Márton madárként

Bővebben (franciául):

Georges Luis Leclere Buffon: L'oiseaux Saint-Martin ou le busard Saint-Martin  (in: Ouevres comlétes de Buffon Tom. V. Paris, 1841)

Hamvas rétihéja (Fotó: Wikipédia)







2018. március 15., csütörtök

Szent Márton családja

Márton családjának ábrázolásával alig - alig találkozunk a képzőművészetben. Az alábbi két mű ritkaságnak számít. Az elsőn egy XV. századi Flandriából származó festett falikárpit Márton képciklusának első jelenetét látjuk. Márton közli családjával, hogy a keresztény közösség tagja szeretne lenni. A 10 év körüli fiú feje mögött piros glória látszik, az apa melletti nőalak talán Márton nővére lehet.
Oberwölz (Stájerország) templomának mennyezetét Josef Adam von Mölk festette ki 1777-ben. Az egyik képen Márton egy kútnál az édesanyját kereszteli meg. A háttérben a bosszúsnak tűnő apa halad el. Márton a képen püspöki ruhát visel. Ez a legenda szabad értelmezése,mert Sulpicius Severus szerint, akkor amikor anyját a keresztény útra vezette, még nem volt püspök. A képen semmi sem utal arra, hogy az esemény helyszíne Savaria lenne. A háttérben megjelenő hegyek inkább az Oberwölz környéki tájra emlékeztetnek. 


Margaret B. Freeman: The St Martin Embroideries, Metropolitan Museum of Art, New York, 1968



2018. március 5., hétfő

DUALISTIKUS LUD - Jókai Mór szatírikus verse

Szent Márton csak a derék szent!
Tisztelik még a zsidók is.
Tiszteletből névnapjára
Sok ludnak nyakát levágják.

Szent Mártonnak neve napján
Általános koppasztás van,
Koppasztása csak ludaknak:
A mi istenes mulatság.

Fő Pozsonyban a zsidóknak
Ős szokásuk Márton napján
Márton -luddal kedveskedni
A császárnak s császárnénak.

Az egy extra jól nevelt lud.
Kit e czélra Spiró asszony
Hájra, májra legnagyobbá
Mandulával tömve hizlal.

S azt szalaggal felpuczolva
Megtisztitva, ezüst tálczán
Felviszik a magas párnak
(De a tálat visszahozzák).

Az idei Márton napján
Lőn Pozsonyban szörnyű nagy baj.
Mert a császár vala Bécsben,
A királyné meg Gödöllőn.

A ludat hová vigyék most?
Bécsbe? Pestre? ott a börze,
Itt a kormány. Itt a kongresz,
Ott a bank. Nehéz választás!

S ha tudnák is, merre vinnék,
Hát nyakába mily szalag lesz?
Szép national schwarzgelb-e?
Vagy national piros zöld ?

Ez fatális controversia!
Salamon a bölcs, ha élne
Ketté vágná a ludat ; — de
A szalag színét még ő sem.

Írnak rögtön fel Budára
Fel Budára a nagy Ludnak: majd szól:
Mi legyen a másik luddal?
— Az nem felel, mert most kortes.

Távirnak a miniszternek.
Mind a nyolcznak; egy se mukkan;
Pedig Antwort ist bezahlet!
(Van azoknak mit felelni!)

Van nagy lárma, van nagy gyűlés,
Van meeting, zsinat, Ausschusz.
De sem gyűlés, sem Ausschusz
Nem tud a luddal há lenni.

Oh ha kérdenék a ludtól,
magától a kövértől.
Bölcs az, csakhogy nem mutatja:
Az megmondaná, hogyan lesz?

Nevezzetek el Reichs-gansnak,
Ez annyit tesz, hogy közös lud.
Akaszszátok a nyakamba
Közös lobogónk szalagját.

S aztán Bécsbe fel császárhoz:
Ő majd szól: «ez asszony dolga.
Konyhakérdés, marsch Budára!
S mentve lesz a dualizmus,*

Óh, hogy a lud nem tud szólni!
Óh, hogy ugy sem hallgatnák meg!
Óh, hogy csak egy Lud tud szólni!
S óh, hogy arra mért hallgatnak?









2018. március 2., péntek

Szent Mártonhoz kapcsolódó mondókák és ráolvasások


Szent
Márton hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:
Alulról
is, felülről is, keletről is, nyugatról is jöjjenek a kérők!
Játékos mondóka Bucsutáról


Szent
Márton hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:
Alulról
is, felülről is, keletről is, nyugatról is jöjjenek a kérők!

Szent
Márton hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:
Alulról
is, felülről is, keletről is, nyugatról is jöjjenek a kérők!
Szent Mártonnak hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:

Alulról is, felülről is,
keletről is, nyugatról is
jöjjenek a kérők!

(Közli: Pócs Éva: Magyar ráolvasások)

Simon Júdás napi mondóka Tolna megyéből

Simom, Juda, ha mind Szent Mártonig fénlik, a gabona bőven terem azt reménlik.


Közli: Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium, Szekszárd, 2006


Stigliano-i ráolvasás

Szent Márton Rómából jött,
Megázott az esőben,
Ave Maria-t mondva
Új házhoz érkezett.
A férj befogadta, az asszony elküldte.
Főtt halat evett
Víz alatt, a venyigék fölött,
Oszlasd el az én hasfájásomat.

Közli: Ernesto de Martino: Italie de Sud et Magie, Paris, 1963 38 - 39. Magyar fordításban idézi: Dömötör Tekla: A népszokások költészete, Budapest, 1974, 113. p.

2018. február 26., hétfő

Ki szerepel a csíkszépvízi örmény templom oltárképén? Szent Vártán vagy Szent Márton?

A csíkszépvízi örmény katolikus templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték. Az oltárképen a Szentháromság-ábrázolás alatt egy fehér lovon vágtató harcost látunk, aki egy piros köpenyt szel ketté. Lábánál egy félmeztelen alak ül, aki éppen a köpenyért nyúl. 
Ki lehet ő? Nem lehet kétségünk, a kép készítője Szent Mártont és a koldust akarta  megjeleníteni.
Van olyan vélekedés, hogy a szent mégsem ő, hanem Szent Vártán, az örmények nemzeti szentje.

Vártán kezdetben a zoroasztrizmus híve volt, de keresztény hitre tért. 451-ben az örmény hadak vezetőjeként az Avarayri csatában legyőzte a Perzsa Birodalom csapatait. Neki köszönhető, hogy Örményország keresztény állam maradhatott. Jerevánban lovasszobra áll. Általában csatajelenek szereplőjeként ábrázolják, szinte mindig fehér lovon.

A kép  eredetére vonatkozóan két elképzelés is napvilágot látott. Az egyik szerint Vartan Hunanian lembergi örmény püspök ajándékozta a egyházközségnek, a másik változat szerint Jordán Vártán erzsébetvárosi kereskedő révén került Szépvízre.
A képet Szemenyei Ferenc restaurálta valamikor a XX. század első felében.  A templomot ismertető több leírás az általa végzett munkát "átfestésként" értékeli. Vajon nem arról van szó, hogy Szemenyei nem tudta azonosítani a rossz állapotú kép szereplőit? Szent Vártán alakja a magyar és közép-európai  festészetben ismeretlen. Előfordulhat, hogy arra következtetett, hogy a lovas szent csakis Márton lehet. Vártán a kiegészítés és átfestés során Mártonná változhatott.

Lásd még:
Örmény katolikus templom, Szépvíz (Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár)


A csíkszépvízi örmény templom oltára




Szent Vártán? Szent Márton?


Szent Vártán szobra Jerevánban (Jervand Kotschar alkotása)




2018. február 5., hétfő

Adatok Lőrinte régi Szent Márton templomáról


Lőrinte Szent Márton templomát 1429-ben említi oklevél. A település a XIX. században már csupán egy uradalmi major, de közigazgatásilag egészen 1898-ig önálló falunak számított. Területét akkor Kolontárhoz csatolták. A régi templom pusztulásáról nincs adat, de birtokos Bezerédy család 1826-ban  új templomot (kápolnát) építtet, amelynek Szűz Mária lett  a védőszentje. Ez az épület nem sokáig állt, 1877-ben már le is bontották. Nincs semmilyen adat, utalás arra vonatkozóan, hogy a régi templom is itt, e helyen állt volna. A templom helyét máshol kell keresnünk.

Az 1858-as kataszteri térkép szerint a falu határát keletre, Csékút felé a Feketeér jelentette. A térképen, a patak keleti oldalán (tehát már Csékút területén) egymáshoz közel háromszor is szerepel "Puszta szent egyházi" felirat. A "Pusztaszentegyházat" Pesty Frigyes is említi a földrajzi név gyűjteményében. Azt írja róla, hogy "Romban van". Tehát ezek szerint az 1860-as években  még látszottak az itt állt régi templom maradványai. 
Az I. katonai felmérés (1780 körül) a pusztaszentegyház területén egy épületet mutat. Ez esetleg a régi templom is lehet. 
A régi templomhely csak pár száz méternyire van Lőrinttétől, de több kilométerre Csékút falutól. Lőrinte Szent Mártonnak szentelt régi temploa
A templom pontos helyét a térképen nem lehet azonosítani. A szóba jöhető területen, egyetlen épületre utaló szerepel. Nem kizárható, hogy a templom akkor még látszó alapfalait jelölték meg.


Lőrinte és Csékút az 1857 - 58-as kataszteri térképen


Lőrinte és környéke a II. katonai felmérés térképén.
1. - Az 1826-ban épített, Szűz Mária tiszteletére szentelt templom
2. A Szent Márton templom maradványainak feltételezett helye


Az egykori templom (?) az I. katonai felmérés térképén