2019. április 16., kedd

Szent Márton egyháza a Zala megyei Szilvágyon




A Zala megyei Szilvágynak a középkorban Szent Márton tiszteletére szentelt temploma volt. Az épületről az első adat 1343-ból származik, az utolsó az 1700-as évek végéről. A első katonai felmérés térképén (1782 - 1785) még szerepel az épület és a körülötte lévő temető.  Az 1698-as vizitáció szerint "Alsó Sziágyon volt Szent Márton plébánia templom. Ezt földrengés döntötte le, szentélye boltozata még áll".
A térképi ábrázolás ellenére a templom pontos helyét egyelőre még nem sikerült a terepen azonosítani.




Szilvágy környéke az első katonai felmérés térképén. Az "alte Capell" felirat fölött a romos Szent Márton templom és a körülötte lévő temető.


2019. április 5., péntek

Az irgalmasság köpenye Káptalantóti templomának oltárképén


Káptalantóti Szent Márton tiszteletére szentelt templomának oltárképét Kugler János (Johann Kugler) kőszegi festő és rajzmester készítette.  A mű középpontja a köpeny, amelynek egyik végét a földön ülő koldus fogja, a másik vége Márton vállán át az egekig ér. A köpeny mutatja az irányt, merre vezet az út szürke a színűnek ábrázolt a földi  nyomorúságból a napfényes mennyországig.

Kugler János (1800 - 1867) rajztanárként, festőként és térképrajzolóként dolgozott. 1835 és 1865 között ő rajzolta - festette meg a Szent György napkor begyűjtött hajtásokat a kőszegi Szőlőjövések Könyvében. 





Káptalantóti templomának oltárképe 






Kugler János alá Kőszeg egyik térképén 

2019. március 25., hétfő

Szent Mártont ábrázoló falkép Farkasdifalván

2017-ben Farkasdifalván (Neumarkt an der Raab, Burgenland)  egy út menti kis kápolna felújítása során, a mészrétegek alatt festésnyomokra akadtak. Az alaposabb kutatás során kiderült, hogy a fal egyik oldalára annak idején Szent Mártont festették fel, amint éppen a köpenye felét a koldusnak adja. A másik oldalra a sárkányt legyőző Szent György került.
A képek minden bizonnyal egyidősek a kápolnával, tehát az 1800-as évek első felében készültek.
Alkotójuk a mintát a szomszédos Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab) templomában látható képekről vehette. A megjelenített katonaszentek viseletének jellegzetessége mindkét helyen a színes tollforgó.
(A kápolna a falu Alsószölnök felé eső végén van, kb. két kilométerre a határtól.)


Szent Márton (Farkasdifalva)



Szent Márton (Farkasdifalva)



Angyalok a farkasdifalvi kápolna mennyezetén


Szent György (Farkasdifalva)


Út menti  kápolna Farkasdifalván


Szent Márton (Farkasdifalva)



Szent Flórián (Rábaszentmárton)


Szent György (Farkasdifalva)


Szent Márton (Rábaszentmárton)









2019. március 4., hétfő

Gallasz Nándor Szent Mártont ábrázoló kerámiaszobra

Illusztráció az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1912 - 13. évi évkönyvében. 


2019. január 31., csütörtök

Pierre-Yves Fux könyve a Szent Márton Útról

Pierre-Yves Fux Szent Márton Útról szóló könyve a múlt év végén jelent meg a Saint-Léger kiadónál. A szerző gyalogosan járta végig a Via Sancti Martini 2500 kilométeres útvonalát Szombathelytől Tours-ig.  A könyvben a zarándoklat során szerzett élményeit meséli el, ír a legfontosabb látnivalókról is.
 A hosszú utat 220 oldalon bemutatni nem egyszerű feladat. Természetes, hogy a szent szülőhelyétől a szlovén határig tartó szakaszra viszonylag rövid terjedelem jut, de ez a néhány oldal különösen fontos és érdekes számunkra.
A szerző egyik hivatását tekintve diplomata, aki, amikor a könyv készült Svájc Vatikánba és Szlovéniába akkreditált nagykövete volt. A másik hivatása tekintve viszont irodalomtörténész, aki főleg az ókori latin irodalom kutatásával foglalkozik. Amikor megérkezett Szombathelyre, elsőként a Szent Quirinushoz kapcsolódó emlékhelyeket kereste fel. A szent történetét jól ismerte, hiszen évekkel korábban tanulmánya jelent meg Prudentius Szent Quirinus tiszteletére írt himnuszáról.
Van egy harmadik kötődés is, amely érdekessé tette számára a nyugat-dunántúli tájat. Genfben, a kálvinizmus központjában született és nőtt fel. A Szent Márton Út az Őrségben református templomok, haranglábak és temetők mellett vezetett el ......

(Pierre-Yves Fux: Les Pas de saint Martin, Un chemin d'émerveillement et de partage, Saint-Léger Éditions, 2018)

A könyv címlapja

Indulás a szülőhelyről

Egy oldal az őrségi szakaszról

2019. január 4., péntek

Szent Márton borsó

A Mauthner Ödön által szerkesztett Kert című folyóirat 1908-ban, majd 1910-ben is foglalkozott a Szent Márton borsóval, amelyet már akár januárban is el lehet vetni. Az első cikk szerzője valószínűleg maga Mauthner, a másiké Fazekas Endre uradalmi kertész, a baranyai Görcsöny faluból.


"Szent Márton-napi őszi borsó
Mint tudjuk, a közönséges borsókat is el lehet kora tavasszal vetni, sőt már tél utón is, mert a hidegeknek nagyon képes ellentállni. Még tovább megyünk ! Vannak konyhakertészek, kik a borsó némely ellentállóbb fajtáit hóra vetik el. De egyik, sem oly ellentállóképes mint az ábrán látható Szent Márton napi őszi borsó, mely mint újdonság bár tavaly is szerepelt a Mauthner-féle gyűjteményben, azonban nem mulaszthatjuk el, hogy kert kedvelőink és kertészeink figyelmét még külön e helyen is fel ne hívjuk, annál is inkább, mert külföldön is nagyon felkarolták ezen sajátságos borsófajtát. Mindenütt, a hol vetették, nagyon jól bevált. Már novembertől kezdve és ha nem járnak fagyok, egész télen át vethető. A hó védelme alatt már januárban kikel és ha nincs is hó, a februári fagyok akkor sem ártanak neki. Áprilisban kezdődik a növények buja fejlődése és május közepén már az első borsóhüvelyeket lehet szedni. A növény 1'20 m. magasra nő, igen bőven terem és a középnagy hüvelyekben zsenge, finom, jóízű édes borsók szorongnak." (Kert, 1908., január 1. 2.p.)






Téli kifejtő borsó 'Szt. Márton.'
 A Szent Márton borsó, mely mindenütt bevált, igazán nagyon jó s mindenütt elismerésnek örvend az urasági kertészeknél és a konyhán. Én magam is tettem vele kísérletet, a mely nagyon is jól sikerült. Megjegyzem, hogy nálam agyagos, kötött talaj van, a melyben igazán mondhatom, hogy dicséretre méltóan fejlődött, a miért is ez a fajta borsó megérdemli, hogy a kertész kis fáradságot áldozzon reá. Vetését február 2-án végeztem és már a hó végével kezdett a borsó a hideg földből kibújni és márczius vége felé mind jobban és jobban fejlődött. Közben megkapáltattam, a mi a karózás előtt háromszor történt meg a feltöltéssel együtt. Feltöltés után április elején felkaróztattam és virágzás után mindjárt a mint kezdett a hüvely látszani, egy héten kétszer beosztva híg marha-trágyalével megöntöztettem. A trágyalével való öntözés este történt meg, mely után reá következő este jól megöntöztettem vízzel és azután a karók között kis kézi kapával megporhanyítva lett a talaj. A trágyázás után észrevehető volt a borsó mozgása, előbbhaladása. A trágyázás mindaddig történt míg a hüvelyben a borsó fejlődésnek nem indult. Megjegyzem, hogy a borsó nagyon is híg trágyalevet bír el, ha egy kevésbé erősebb, már azt észre lehet rajta egy pár nap múlva venni, mert egészen megvilágosodik, míg az egész hígtól pedig sötétzöld lesz. így jó eredményhez is jutottam fáradságom után. A növény magasságával elértem, jó napos helyen, a 150 cm.-t. A második vetést félárnyékos helyre alkalmaztam, mely elérte a 170 cm. magasságot ; most már telve van egészen virággal ; a borsóhüvelyek az első vetésnél 10 és 11 cm. hosszúak, és 8, 10, 11 borsószem szorong bennük. A második vetést szintén ezen kísérlet után alkalmaztam. 135 cm. ágyakat készítettem, három sorban osztottam föl 45 cm. távolságra ; a borsószemek a sorokban egymástól 35 cm. távolságra estek. Minden szem nagyon jól kikelt. Kikelés után és még a karózás után is meglehetős ritka volt a sor, de a midőn a karó közé felkúszott, az ágyak egészen ki voltak töltve a »Szent Mártoné-borsával, úgy hogy minden nap szedni lehet és még azért alig látszik a levél a borsó hüvelyétől. Az ilyen kísérlet a borsóval igaz, hogy egy kicsit fáradságos, de azért eredményhez vezeti a kertészt. 
Még azt az egyet akarom felemlíteni, hogy itt a hideg éghajlatban a borsó teljesen kikelt, és mivel hó itt egyáltalán nem volt, márczius és április elején is a száraz fagyok érték a borsót, a mely itt, nálam, 7 fok R volt, míg a többi fagy már mind gyengébb volt. Ezekből kitűnik, hogy bármikor is vethető a »Szent Márton«-borsó, ha a földnek fagya nincsen.
Görcsön, 1910. június 5.
Fazekas Endre uradalmi műkertész.
(Kert, 1910. július 1. 396. p.)



2018. november 5., hétfő

Szent Márton segített a török ostromkor

Kőszegen egy olyan esemény kapcsolódik Szent Márton nevéhez, amelynek szerte Európában nincs párja.
Az 1532-es török ostrom idején, amikor már veszni látszott a város és a vár, Szent Márton jelent meg a falakon. Lényegében az ő segítségével szabadult meg a város a töröktől.
Nem újonnan "kiderített" eseményről van szó. A legendát és annak forrásait Bariska István ismertette a Steinamangertől a "kőszegi" Szent Mártonig című  2010-ben megjelent tanulmányában.  Ő idézi  Paolo Giovio olasz történetírónak húsz évvel a csata után, 1552-ben nyomtatásban is megjelent sorait.

„A törökök azt mondták, hogy a várból épségben kirontó őrség harsogó kiáltozását hallották, s a levegőben egy lovast pillantottak meg kivont karddal, aki támadásuk közben megfenyegette őket. Kétségkívül Szent Márton alakja volt ez, aki nehéz időkben mindig megőrizte a szombathelyieket biztonságot sugárzó védő erejével: egyébként ennek a csodának a megtörténtét Nicolizza (Jurisics Miklós) igazolja, akitől ezt az esetet, felszabadulván az ostrom alól, Bécsben hosszas tudakozódás után hallottam."

A Giovio által írtak nem merültek teljesen feledésbe.  Néhány későbbi, a város történetével foglalkozó mű is megemlékezik Márton segítségéről.  

A helyszín azonosítható, az eset a Rókafog bástyánál történt.  A 1532-es Szent Márton jelenés emlékére két évvel ezelőtt a Kőszegi Darabontok ültettek emlékfát.  

Az Írottkő Natúrpark által szervezett november 4-i városnéző séta résztvevői a kőszegi Szent Márton emlékhelyeket keresték fel. A kis csoportot a darabontok képviselői is elkísérték az emlékfához.