Szombathely, Pannonhalma, Udvard ...... időrendben így kezdődik azoknak a magyar településeknek a sora, amelyek Árpád-kori Szent Márton templomáról konkrét adat van. A három közül az Érsekújvárhoz közeli Udvard (Dvory nad Žitavou) az, amelyikről viszonylag kevesen hallottak.
1075-ben I. Géza az abban az évben általa alapított garamszentbenedeki bencés apátságnak adományozott birtokok között felsorolja az udvardi (Hudvordiensium Byssenorum) kúriát és Szent Márton kápolnát is: ("ubi et curiem meam et capellam, que in honorem Sancti Martini est ..") Tehát ebben az időben Udvardon királyi kúria állt, amihez egy Szent Mártonnak szentelt kápolna is tartozott.
1209-ben III. Ince pápa, aki a garamszentbenedeki apátságot védnöksége alá vette, az apátság birtokai között felsorolja Udvard falut és az ottani Szent Márton kápolnát (capellam sancti Martini de Odort)
Az udvardi kúria (bencés kolostor?) 1307-ben fontos esemény helyszíne volt. Itt tartották azt a zsinatot, amely egyebek mellett a Máriát köszöntő Úrangyala harangszóról is rendelkezett. "Itt zengett a harang első üdvözlete néked oh Szűzanya" - olvasható ma a Szent Márton kápolna falán elhelyezett emléktáblán.
A kolostor és a kápolna a XVI. században a török támadások következtében elpusztult, de romjai egészen az 1800-as évek közepéig láthatóak voltak. Emléke földrajz névként is továbbélt. A falutól nyugat eső domb a későbbi forrásokban "Collis Sancti Martini", "Martins Berg" néven jelenik. A XIX. század elejétől feltűnik a "Szent Márton halma" elnevezés is.
1855-ben Majthényi Adolf plébános azt javasolta Scitovszky János esztergomi érseknél, hogy a "szent helyen" kálváriát építsenek. Scitovszky a kezdeményezés mellé állt, 1856-ban már neki is álltak az építkezésnek. Első lépésként 14.000 szekér földdel megnagyobbították a korábbi kis dombot. (Így valószínűleg elfedték a régi épületek még meglévő alapfalait is.) Kálváriatemplom építését is tervezték, de arra anyagi okokból nem kerülhetett sor. Elkészült a díszlépcső és a keresztút, a dombszélén pedig felépült a Szent Márton kápolna. Az 1860-as felszentelésen a feljegyzések szerint 30-40 000 környékbeli hívő vett részt.
A hely egyszerre állít emléket a Máriát köszöntő Úrangyala harangszónak és Szent Mártonnak.
"Márton halma" (Martins Berg) a II. katonai felmérés térképén (1856 előtti állapot)
A kálváriára vezető díszlépcső
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése