A Nagyenyedi kódexben található csíziót 1480 körül írták. A szerző versbe szedve sorolja fel az év fontos napjait. A csízió több helyen megemlíti az adott naphoz kapcsolódó szokást is. A Márton naphoz közeli időszakról a következőket olvashatjuk:
"...
Simont hagyjuk mindszent kemén
Emre úrnak hoz bort Márton
Bereck láta miként Elis fon
....."
A három sor kiegészítve és mai nyelvre átfordítva következőket jelenti:
Simon - Júdás napját (október 28.) elhagyva Mindszent (november 1.) következik. Szűz Szent Imre hercegnek (november 5.) Márton hoz bort (november (11.). Bereck (november 13.) látja, ahogy Erzsébet (november 19.) fon.
Valószínűleg a Nagyenyedi kódex a legrégibb magyar nyelvű forrás, amely arra tesz utalást, hogy a Márton naphoz népszokások kapcsolódnak. A bort és Mártont már több, mint fél évezreddel ezelőtt is együtt említették. Úgy tartották, hogy az új bor Márton nap környékére, Mártonnak köszönhetően készül el.
November közepe a gazdálkodás más területein is fordulópont. A szabadban végzett tevékenységeknek vége, kezdődnek a benti munkák. Szent Bereck már azt nézi, "Elis miként fon". (Elis = Elisabet = Erzsébet)
A Verses csízió teljes egészében a linkre kattintva olvasható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése