Egy harmadik Szent Márton ábrázolás pedig egészen különleges helyen bújik meg. Nem máshol, mint Pázmány Péter síremlékén, ott is a Pázmány kezében tartott könyv címlapján.
Pázmány 1637-ben Pozsonyban halt meg, egyszerű fakoporsóban temették el a Szent Márton dómban. Síremléket csak 1914-ben állítottak neki. amit a templom szentélyének északi falánál helyeztek el. (A tényleges sír pontos helyét csak a múlt évben azonosították.) A Rigele Alajos szobrász által készített sírtáblán Pázmány egyik kezével egy kettős keresztet fog, a másikban saját fő művét,. az "Isteni igazságra vezérlő kalauzt" tartja. A könyv első kiadása 1613-ban jelent meg Pozsonyban, tehát így a síremlék gyakorlatilag a megjelenés 300. évfordulóján készült. Rigele azonban Pázmány kezébe nem ezt a kiadást helyezte, hanem a tíz évvel később, szintén Pozsonyban kiadott másodikat.
A címlapon legfelül egy Patrona Hungariae ábrázolást látunk, amelyet két oldalról Szent Adalbert és Szent Márton fog közre. Miért éppen ők? Elsődlegesen azért mert Szent Adalbert az Esztergomi Érsekség védőszentje volt, Márton pedig a templomé. (Pozsony akkor még az Esztergomi Egyházmegyéhez tartozott.)
Ha teljes címlapot nézzük, szóba jöhet egy további szempont is. Pázmány a könyv címlapjára (kezdő lapjára) olyan szenteket helyeztetett, amelyek Magyarország számára különösen fontosak. Ezt a feltételezést erősíti a középpontba helyezett Magyarország védasszonya kép is
Patrona Hungariae
Szent Adalbert Szent Márton
Szent István Szent László
Szent Imre Szent Erzsébet
Az Isteni igazságra vezérlő kalauz Pázmány kezében
Az "Igasságra vezérlő kalauz" második kiadása - 1623
Pázmány Péter síremléke a pozsonyi Szent Márton templomban - 1914
Szent Márton Szent István és Szent László társaságában a templom üvegablakán - 1878
Georg Rafael Donner Szent Márton szobra a dóm oldalhajójában - 1735
Pázmány Péter síremléke (kozterkep.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése