2022. július 10., vasárnap

Képek a Csömötei-hegyi piknikről (2022. július 4.)

























 





2022. július 5., kedd

SZENT MÁRTON RÉTES

Márton napján a magyar nyelvterületen három dolog kerülhetett az asztalra: liba, rétes és bor. A leggyakoribb a rétes volt, a libát csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. Nyugat-Magyarországon is a rétes sütése volt az általános, de egy – két helyen a bélest és a lepényt is Márton napi ételként tartották számon. 

Vas megyéből mintegy húsz településről van adat a Márton naphoz kötődő rétes készítéséről. Így pl.: A Szent Márton rétes Rábagyarmaton hozzátartozott a falu kanászának járandóságához. Ősszel Szent Mártonkor járt neki minden ház után egy káposztás vagy répás rétes; Ezt a rétesjárandóságot azonban a kanász nem egyszerre szedte össze, hanem beosztással sorra járt, úgyhogy újévig is eltartott, amíg minden háztól megkapta.”

Csényében 1943-ban az alábbiakat jegyezték fel: Régi szokás a községben, hogy Szent Márton napjára rétest sütnek. Estefelé a sertéspásztor és a csordás kosarasán házról-házra járnak és rétest szednek, miközben szerencsekívánataikat fejezik ki ezzel a mondással: adja Isten, hogy több Szent Márton napját is megérhessük, erőben, egészségben eltölthessük!”

Aki ma hagyományos Szent Márton rétest szeretne készíteni, annak az alábbi szempontokra kell figyelnie:

- A rétestésztát minden házasszony a saját módszere szerint készíti, pihenteti, nyújtja. A boltban vásárolt réteslap kerülendő. A tészta elkészítésénél régen nem vajat, hanem zsírt használtak. Voltak vidékek, ahol a „kőtt rétest” (kelt tésztával készült) kedvelték.

- A töltelékhez olyan anyagokat használjon, ami egy paraszti gazdaságban késő ősszel rendelkezésre állt, pl. túró, tejföl, káposzta, csutri, alma, tök, mák, stb.

- A tölteléket egyenletesen kell szétszórni, ha szükséges (pl. túrónál) egy kis tejföllel is meg lehet locsolni.

- Ha kinyújtott tészta mérete megengedi, akkor két irányból kezdve egyenletesen tekerjük fel. Ezt a „kettős hengert” akkora darabokra vágjuk, amekkora belefér a tepsibe.

- Régen a rétesek töltelékénél nem (vagy csak nagyon kevés) cukrot használtak, az elkészült rétest sem hintették meg porcukorral.

2022. július 2., szombat

2022. PIKNIK A SZENT MÁRTON ÚTON

Mártont valószínűleg 372-ben, azaz 1650 évvel ezelőtt szentelték Tours püspökévé. A Szent Márton Európai Kultúrális Útvonal magyar szervezete az alábbi rendezvénnyel emlékezik meg az évfordulóról:



2021. augusztus 15., vasárnap

Préposti stallum Szent Márton ábrázolással Felsőörsön

Padányi Biró Márton 1729-ben lett felsőörsi prépost. Az Árpád-korban épült templomot elvette a protestánsoktól, a helyi református prédikátornak is távoznia kellett. Az épület belső tereit a katolikus liturgiai előírások figyelembe vételével a saját ízlésének megfelelően alakíttatta át.

Ebből az időszakból származik az a préposti stallum is, amelynek mellvédjén Szent Márton megosztja köpenyét a koldussal ábrázolás látható. A főpapi ülőhely a református templomokban használatos Mózes székére emlékeztet. Nem teljesen kizárható ugyan, de kicsi a valószínűsége annak, hogy a templom protestáns időszakának egyik "berendezési tárgyát" alakították át.



 


2020. augusztus 28., péntek

"Először sír fel a magyar gyerek"

A Mártonról alkotott képet helyi legendák és hagyományok színesítik. A szent püspök népszerűségét jelzi, hogy több nemzet és népcsoport is magáénak érzi, a saját fiaként tiszteli. 

Márton nem volt magyar, mint ahogy nem volt szláv vagy német sem. Mivel a mai Magyarország területén látta meg a napvilágot, ezért mi őt a "magyar föld szülöttének" tekintjük. Az ő öröksége közös európai örökség. 

Márton születésének is vannak képi ábrázolásai, de ezek nagyon ritkák. (A ritka kivételek közé tartozik pl. a yorki katedrális egyik XIII. századi üvegablaka.)

A Münchentől délnyugara lévő Dettenhofen templomában a kórus mellvédjén van egy Márton életét bemutató képsorozat. Az első képen az édesanya még az ágyban fekszik, a pólyában lévő Mártont az apa emeli magához. A szoba berendezése, az ágy, a bölcső, a láda, XIX. századiak.

A felirat: Der Ungarnbub das erstmal schreit - Először sír fel a magyar gyerek.




2020. július 25., szombat

Szent Márton ábrázolás Döröskén

A döröskei Szent Jakab templomban egy érdekes első világháborús emlékkel találkozhatunk.
1914 szeptemberében az orosz fronton hősi halált halt az egyik a faluból bevonult fiú, Benkő Márton. Szülei két évvel később a templomban állítottak neki emléket. Az általuk készíttetett festett dombormű a köpenyét a koldussal megosztó Szent Mártont ábrázolja.
A kép alatt az alábbi felirat olvasható:

ISTEN dicsőségére és Szent MÁRTON atyánk tiszteletére
1914 évi szept 14-én az orosz harctéren hősi halált halt
MÁRTON fiuk emlékére készíttették BENKŐ ISTVÁN
és neje VINCE JULIANNA döröskei lakosok 1916-ban

A reliefen nincs jelzés, de az alkotó valószínűleg, a 2019-ben elhunyt Heckenast János építész nagyapja, Heckenast János szobrász - oltárépítő.

(Heckenast a Zala megyei Gősfa templomában is készített egy stílusában ezzel megegyező, de Szent Borbálát ábrázoló világháborús emléket.)





2020. június 15., hétfő

Szent Márton napi szokások a nyugat-magyarországi horvátoknál

Részlet Horváth Iván gyűjtéséből
(Megjelent a Folklór Archivum 10. számában 1978-ban. Kiadta az MTA néprajzi Kutató Csoportja)

a
Szent Márton a pásztorok védőszentje. Mind az öt faluban [Horvátzsidány, Ólmod, Peresznye, Und, Kópháza] általános szokás volt, hogy a pásztor ezen a napon vagy a nap előestéjén köszönteni járt a gazdákhoz, akiknek állatjait őrizte.
A pásztorok még az első dér előtt, azaz október elején annyi nyírfavesszőt vágtak, ahány gazdát szolgáltak. A vesszők ostronyél nagyságúak voltak, tetejükön nyolc-tíz leveles ág volt meghagyva. Csak olyan vesszőt vágtak (horvát nevük šiba), amelyen még rajta volt a levél. A vessző végét ügyesen lefaragták. Olyan helyen tárolták, ahol a fagy nem érhette, hogy a levél le ne peregjen, mert a levél a köszöntő lényegéhez szorosan hozzátartozott. 
Szent Márton nap előestéjén a pásztor végigjárta a falut. A régi időben, kb.
1930-as évekig a falvakban két pásztor volt: a tehénpásztor és a kanász. Az 1930-as évektől kezdve a tehenek legeltetése megszűnt. Ettől kezdve már csak a kanász működött.
A pásztor és a kanász a szokásos időben elindult „bjenčati” (köszönteni). A köszöntő formája a következő volt:
„Hvalen budi Jezuš Kristuš!
Ovo san van donesal sfijetoga Mertina šibu, da van Buog udili sriću.
Nuliko prašćićev i tijelac,
Kod je na kići lišćic.

(az utolsó két sor olmódi variánsa) Kuliko kićića, tuliko tijelćićev, kuliko lišćica, tuliko prašćićev.
Hvaljen budi Jezuš Kristuš. ”
(Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Itt hozom szent Márton vesszejét, hogy az Isten adjon szerencsét.
Annyi legyen a malac és a borjú, mint ez ágakon a levél.
(olmódi variáns)
Amennyi a vessző, annyi legyen a borjú. amennyi a levél, annyi legyen a malac. (Dicsértessék a Jézus Krisztus.)
Ez után a pásztor odaadta a vesszőt a gazdának. A köszöntő alkalmával a pásztor kapott egy liter bort, egy ún. Márton-kalácsot, Ólmodon pedig még egy kenyeret is. Peresznyén a kalácsot másnap kapta meg a pásztor, a kihajtás alkalmával. Ha valakinek nem volt bora, akkor egy liter bor árát pénzben adta oda a pásztornak. Voltak olyan gazdák is, akik többet adtak. Minden háznál meg is kínálták egy-egy pohárral. Kezdetben megitta, de később ezt is a demizsonba öntötte. A pásztort erre az útra elkísérte a felesége és még valaki, hogy segítsék vinni a vesszőket és az ajándékokat.
A Márton-botot (Mertinska palica) a gazda gondosan eltette, mert ezzel a bottal hajtotta ki az állatokat a csordába és ezzel várta este a kapuban, mikor megérkeztek. Ez a vessző a hiedelem szerint szerencsét hoz, elsősorban a szaporulatban.
Egy év múlva, amikor új vesszőt hozott a pásztor, a régiből ostornyelet csináltak. Az ostornyélnek is csodás erőt tulajdonítottak.
Ez a szokás is eltűnt, mint a falvakból a csordák és a kondák. Utoljára kb. az 1960-as években jártak „bjenčati” (köszönteni) a pásztorok. E szokás a leghosszabb ideig Undon állt.
Az 1930-as évekig meglevő hiedelem szerint szent Márton hetében tilos volt mosni, mert azt tartották, hogy ha ezen a héten ruhát szárítanak, akkor a következő évben sok állat fog elpusztulni és ezek bőre lesz kiterítve, hogy száradjon.
„Mertin s obiaki nestalnu zimu zlamenuje. ”
„Ako nam Mertin merzal dán donesije, ali onda neka i vrijeda s sniguon tresije, ali s šuhin, nigdar s mokrin, to si misli i Djandre za njin. ”
(A felhős Márton változékony telet jelez.)
(Ha Márton hideg napot hoz, akkor hamarosan havazzon is, de száraz és nem nedves, ezt gondolja utána András is.)
Az általánosan ismert hiedelem szerint Márton néha fehér lovon jön, néha pedig feketén. Azaz, ha havazik, akkor fehér lovon jön, ha nem havazik, akkor feketén.